,,Boldogságmozgalmak" csapdájában...

2018.10.09

2017-ben megfogalmazódott bennem a vágy, hogy egy olyan eszközt adjak az emberek kezébe, amelyek segítséget nyújthatnak a mindennapok során, segítséget nyújthat a testi-lelki egészségünk megőrzésében. Így született meg az Örömteli élet Életmód Program.

Boldogságmozgalmak mindenfele

Egy valamit biztosan tudtam, nem szeretnék csatlakozni a "Boldogságmozgalmakhoz", beállni azoknak a sorába, akik azt hirdetik, hogy "Az élet szép, csak élni tudni kell" vagy ,,A lehetetlen nem létezik", ,,Rajtad múlik mit kezdesz az életeddel" ... és még sorolhatnám. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy azért ez nem ilyen egyszerű! Csak, hogy egy példát említsek, tudjuk, hogy vannak olyan dolgok az életben, amelyeket nem tudunk irányítani, befolyásolni. Tőlünk függetlenek. Innentől kezdve a ,,Minden rajtad múlik, az irányítás a Te kezedben" sem állja meg a helyét. Ettől függetlenül elég gyakran belebotlunk hasonló mondatokba a mindennapok során.

Biztos, hogy jó ez nekünk?

Kicsit szomorú vagyok, mikor ezeket olvasom, mert azt gondolom, hogy egy-egy ilyen felhívás, vagy ösztönző, motivációs szöveg, időnként többet árthat, mint segíthet... holott azt nem kérdőjelezem meg, hogy mindenkit a jó szándék vezérel.

Nézzünk néhány példát! ,,Az irányítás a Te kezedben, nincsenek lehetetlenek!" - hívják fel erre gyakran a figyelmet! Az a személy, aki igyekezete ellenére, törekvései ellenére is falakba ütközik, nem profitálni fog ebből, hanem elkönyvelheti azt, hogy ezek szerint akkor vele van a baj, egyedül ő az, aki nem tudja megvalósítani, elérni azt, amit szeretne. 

Nem beszélve arról, ha az adott illető olyan lelki problémákkal, érzelmi problémákkal küzd, amelyek már meghaladják az ő erejét, eszköztárát, a felhívás következményei még súlyosabbak lehetnek. Láttam példát évekkel ezelőtt az irreális optimizmus negatív következményeire! Tudják, ez az, amikor egyfajta rózsaszín szemüvegen keresztül próbáljuk tekinteni a világot. Mit teszünk ilyenkor? A problémákat szőnyeg alá söpörjük! Mert az élet napos oldalára összpontosítunk, és ebbe a képbe nem fér bele a probléma. Mert az "irányzat hívei szerint", ha problémáink vannak, akkor az azért van, mert nem vagyunk elég pozitívak. Pedig tudjuk mindannyian azt is, hogy az élet nem kímél bennünket a problémáktól, kihívásoktól sem.

Sajnos azok az emberek, akik ennek az irreális optimizmusnak a hívei, és szemben találják magukat egy olyan élethelyzettel, amely esetén a problémát már nem tudják csak úgy egyszerűen szőnyeg alá söpörni, (pl. egy haláleset a családban) könnyen megeshet az, hogy egy olyan megküzdési stratégiát próbálnak alkalmazni, amivel könnyen veszélybe sodorhatják saját magukat. Pl. teljesen abszurd dolgokban kezdenek el hinni, olyan közösséghez csatlakoznak, amelyek ártalmasak lehetnek.

Hogy mi történik ilyenkor? Olyan eszközt keresnek, amelyek megvédik őket a negatív érzelmektől, fájdalmaktól.... A valóságtól, és továbbra is megtudnak felelni a mozgalom elvárásainak.

Kellenek a célok, kell a hit, a pozitív szemlélet, mert ezek elengedhetetlenek, de én azt gondolom nagyon fontos, hogy ezek egyensúlyban legyenek. Ami szintén nagyon fontos szerintem, a valósághű érzékelés, észlelés. Látni a valóságot, szembenézni vele! Nem érdemes szélsőségesen pozitív színben feltüntetni egy negatív helyzetet, mert átmenetileg segítségünkre lehet ez, de idővel csúnya következményei lehetnek. Az érzelmek tartós elfojtása különböző tünetek, betegségek kialakulásához vezethet.

Az Örömteli élet mitől más?

Az Örömteli élet, mint életmód program azért nem kapott olyan nevet, amiben a BOLDOGSÁG szó szerepel, mert úgy vélem, sokan a példaként felhozott mondatokra és irányzatra asszociáltak volna a program neve alapján. Amit nem szerettem volna. 

Az én olvasatomban a Boldogság nem egy misztikus jelzőkkel felruházott, elérhetetlen állapotot jelöl, egy útnak a végét. (Sokan szokták mondani, majd boldog leszek, ha ..... és különböző feltételekhez kötik. Megcsinálom, elérem ....stb.) Számomra a boldogság sokkal inkább kapcsolódik a mindennapi örömökhöz, az élet apró örömeihez, értékes pillanataihoz, az általunk megtett úthoz. Az út része a nehézségekkel való szembenézés, az aktuális érzések megélése, átélése is. Az út része elesni, majd ebből tanulni. Majd tanulás után továbbmenni. Fejlődni. A program középpontjába az egészségtudatosság növelése és a személyiség fejlődése áll.

Én hiszek abban, hogy bármikor hozzákezdhetünk változtatni szemléletünkön, gondolkodásunkon. Ezek hatására változást tudunk előidézni környezetünkben is ... és milyen jó is lenne ez, ha minél többen élnénk leckékkel, kihívásokkal, megpróbáltatásokkal teli életünk úgy, hogy közben nap, mint nap teszünk azért, hogy meg tudjuk őrizni testi-lelki egészségünk!