,, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfeledve, ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé." (Filippi 3:14)

2017.11.01

12 év küzdelem után, néhány éve úgy döntöttem, szembeszállok a múltammal, ami akkorra már teljesen hatalmába kerített. A sorozatos traumák és veszteségek után már elveszítettem azt is, ami a legdrágább minden embernek: az egészségem. És úgy tűnt, a folyamat visszafordíthatatlan. Hogy mennyi volt annak az esélye, hogy sikerül szembeszállnom a múltammal és felülkerekedni rajta? Az orvosok 2- 4 % esélyt jósoltak. Nem volt túl biztató! Ott és akkor egyszerűbb lett volna beletemetkezni a múlt fájdalmaiba, az önsajnálatba, és a világ legszerencsétlenebb emberének érezve magam, másokat okolni az átélt szenvedéseimért, és életem alakulásáért. De a nehezebb utat választottam. Makacsul kapaszkodtam a hitembe. Úgy gondoltam, nem lehet, hogy ez volt életem célja, hogy 24 évesen a múltam áldozatává váljak és elveszítsem az életem.

Kapaszkodtam céljaimba és álmaimba. Mindennél jobban vágytam arra, hogy meggyógyuljak, és egyszer minél több olyan embertársamnak segíthessek az általam átélt tapasztalatok által, akik valami hasonlót élnek meg, mint egykor én. Mert hittem, hogy ez az én életfeladatom. Ez a múltam magyarázata és szenvedéseimnek az oka.

Idővel, és apró lépésekkel haladva az úton, eljutottam oda, hogy nem elégszem meg kevesebbel, boldog szeretnék lenni.

A hogyanra még ekkor nem tudtam a választ, de kutakodni kezdtem. Elmélyülve a pozitív pszichológia irányzatában újabb és újabb olyan szakirodalomra bukkantam, amelyek utat mutattak és segítségül szolgáltak. Mikor már rádöbbentem, hogy tulajdonképpen mindenki előtt ott a lehetőség a boldogságra, és nincs szükség luxus körülményekre a boldogsághoz, elhatároztam, hogy szeretnék minél több embertársamnak segítő kezet nyújtani, és elindítani őket azon az úton, amelyen én elindultam. Így született meg blogom és honlapom, az Örömteli élet.

Azt szoktam mondani, az élet olyan, mint egy kirakós játék. Kezdetben, amikor az első darabokat próbáljuk egymáshoz illeszteni, még nem látjuk pontosan, hogy mivé is állnak majd össze a kirakó darabkái. Majd ahogy haladunk, egyre felismerhetőbbé és teljesebbé válik a kép. Egésszé.

2016 szeptemberében megismerkedtem a Boldogságprogrammal, ami nagyon rövid idő alatt elnyerte a tetszésem, és fontos lett számomra. Az akkorra mindennapjaim részévé vált önfejlesztő gyakorlatokat kiegészítettem a program havi munkafüzeteinek gyakorlataival és a napi feladatokkal. Ahogy telt az idő úgy éreztem, hogy annyira eredményesnek találom a programot, hogy szeretnék a program klubvezetőjévé válni, hogy saját klubbom lehessen, és ilyen formában is tehessek az emberek boldogságáért.

Egy évet kellett várnom arra, hogy ez az álmom valóra váljon, de akkor vált valóra, amikor arra egyáltalán nem számítottam és olyan formában, amilyenről álmodni sem mertem volna.

Ma már három klubtalálkozó van a hátam mögött, amelyek alkalmával nagyon szép emlékeket szereztem. Két nappal ezelőtt került sor a klubvezetői képzésre, amelyen nagyon szép órákban, feledhetetlen pillanatokban volt részem. És ami a legcsodálatosabb az az, hogy az álmom megvalósulásával együtt egy olyan értékes kapcsolattal gazdagabbá az életem, amilyenről mindig is álmodtam.

Hogy mi a történetem tanulsága?

A múltunkon változtatni nem lehet! DE dönthetünk úgy, hogy nem élünk tovább a múlt árnyékában! Dönthetünk úgy, hogy bármennyire is nehéz, és sokszor értelmetlen küzdelemnek tűnik, szembeszállunk a múlttal! Mert ,,... nincs több életünk, mindenki egyszer születik, és egyszer hal meg. Egyszer, és soha többé."- ahogy Fehér Klára írta. Ezt az egy életünket kell értelemmel, és tartalommal megélni.

Hiszem azt, hogy az elszenvedett traumák nem csak elvesznek, hanem adnak is nekünk valamit. Én legalábbis nagyon sokat kaptam általuk. Találd meg azt, amit Te kaptál és tanultál a múltad által! Veszteségeiddel pedig bánj bölcsen: teremts általuk és varázsold szebbé mások életét!

Ami szintén tanulságként szolgálhat: Ha nekem sikerült, Neked is sikerülhet! A dicsőség nem az enyém! Ne vesztegess több időt az életedből, túl értékes ahhoz, hogy egy napot is elvegyen a múlt! Dönts még ma, és tarts ki döntésed mellett! És minden egyes nap tegyél célodért, boldogulásodért, boldogságodért! Mert : ,, egyszer és soha többé", ennyi az élet!